Azokat a
főzelékféléket, amelyeket nem hámozunk meg, sokkal nagyobb gonddal mossuk.
Ilyenek a saláta, spenót, zöldbab, petrezselyemzöldje, sóska, kelkáposzta.
Ezeket nagyon bő vízben, sok lében mossuk meg, hogy homok, föld, piszok ne
maradjon rajta. Legjobb csap alatt vízsugárral mosni. Áztatni azonban nem
szabad, mert értékes tápanyagokat oldunk ki belőle. A hámozott zöldségféléket
nem darabolva, hanem egészbe hagyva mossuk és azután daraboljuk fel.
A főzelékek
előfőzésénél is fontos tudnivaló, hogy forrázással, főzéssel értékes
tápanyagokat veszít a zöldség (ásványi sók, vitaminok), ezért mindig sósvízzel
forrázzuk, vagy főzzük ezeket, mert a sósvíz nagyban csökkenti a tápanyagok
kioldódását. A főzővizet leveseknél, hígításnál felhasználhatjuk.
A töltött
főzelékeknél a húst nyers és főtt állapotban használjuk. A főtt, illetve párolt
hústöltelékek alkalmazásánál a leírásban a készítési mód nincs mindenütt
feltüntetve külön-külön, hanem azt az alábbiakban adjuk: a húst megdaráljuk,
hagymás zsírban, vagy hagyma nélkül fedő alatt saját levében, esetleg kevés víz
hozzáadásával előbb puhára pároljuk, majd zsírjára sütjük. Tölteléknek maradék
sült húst, vagy pörköltet használhatunk. A rizs elkészítése a kész
hústöltelékeknél úgy készül, amint azt a rizsköretnél láttuk. Készíthetünk
egyes töltött főzelékeket friss hús hiányában húspástétom konzervvel is. A húspástétomot
nem kell darálni, hanem csak villával széttörni, és a párolt rizzsel
összevegyítjük. Fűszerezni nem szükséges, legfeljebb pirított hagymát keverünk
hozzá.
A magyar konyhán
főzelék alatt általában a rántással, habarással, vagy lisztszórással sűrített
főzeléket értjük, amelyet kellőképpen fűszerezve, tejföllel, vagy anélkül
tálalnak, valami feltéttel. Ezeknek nagy részét áttörve is készítik. Így
majdnem valamennyi főzelékféle elkészíthető, de csak ez a készítési mód
konyhánkat egyhangúvá tenné. Azért keressük a változatosságot más elkészítési
eljárásokkal is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése